Nagy horderejű és sebességű változások formálják világunkat, melyek jelentős gazdasági, politikai és katonai átrendeződéshez vezetnek. A kialakulóban levő új világrend, olyan új kihívásokkal állít szembe bennünket, amelyekre új, megfelelő megoldásokkal kell válaszolnunk.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatait és intézményrendszerét ezért úgy alakítottuk át, hogy az igazodjon a megváltozott világpolitikai, világkereskedelmi és geopolitikai trendekhez érdekeink érvényesítésében és a felmerülő kihívások, problémák megoldásában.

A megújulás szerves részeként olyan új külpolitikai irányt kellett vennünk, amely a leghatékonyabb módon tudja előmozdítani hazánk érdekeit, ezért döntöttünk amellett, hogy pragmatikus, főként nemzetgazdasági érdekekre összpontosító külpolitikát fogunk folytatni, amely mintegy szimbiózisban működik együtt a klasszikus és a kulturális diplomácia (eszköz)rendszereivel. Az új irány kijelölte hazánk számára a legfontosabb külpolitikai célkitűzéseket nevezetesen azt, hogy Európában Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar GDP-hez adott hozzájárulása és az export GDP-hez mért aránya, valamint azt, hogy Közép-Európában nálunk legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen külföldi működő tőke.

A Kormány minden szerkezeti és szervezeti változtatást bátran végrehajtott ahhoz, hogy a külpolitika minden eddiginél nagyobb mértékben járulhasson hozzá a magyar gazdaság teljesítményének növeléséhez, amely átalakítások keretében a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá került az exportfejlesztés (Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.), a befektetés-ösztönzés (Nemzeti Befektetési Ügynökség), az exportfinanszírozás (Exim), a Gazdasági Vegyes Bizottságok és a stratégiai partnerségi megállapodások is. Az új külpolitika sikere mostantól könnyen mérhető lesz azáltal, hogy növekszik-e az export, gyarapodnak-e a beruházások, sikeresebbek lesznek-e a magyar vállalatok a külső piacokon.

Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter